Sziasztok!
Alfi annyit fejlődött az utóbbi időben, hogy állandóan programozunk, ezért is nincs időm írni :) A héten csak 2 olyan nap van, mait teljesen itthon töltünk, egyébként jövünk-megyünk keresztül-kasul az országban. A leginkább azt élvezi, ha anya vagy apa vállán, illetve egy kenguru nevű "függőlegesen látom a világot" hordozóban csodálhatja a világot.
A legnagyobb szó, az hogy eszik. Úgy értem magától eszik. Semmi cumisüveg, semmi állandó mellszívogatás, semmi aggódás. Csak úgy lazán, simán eszik. Egészen felemelő érzés :) Ezért is tudunk már nagyon sok helyre menni vele, illetve ide hozzánk is egyre többen jönnek látogatóba. Bár meg kell, hogy mondjam, hogy a legutóbbi Csipet Csapat találkozó csúfos kudarcba fulladt. Igaz, Adriékat és Szabit azért remekül elszórakoztattuk :) A fürdést változatlanul nem szeretjük :(, de anya legalább olyan lelkes a babaúszással kapcsolatban. Sőt titkon azt remélem, hogy majd talán a nagyobb víz, a többi gyerek, az aranyos oktatónéni/bácsi jót tesz a fiúnk egyelőre nem túl erős vizilabdás vénájának :) A víz helyett inkább olvas. Nem is akármennyit. Ha előtte van a két kedvenc könyve, meg a Marianntól ajándékba kapott szerelmetes virága, akkor fél órát is el tud nézelődni fejét a magasba elemve. Én már attól elfáradok, hogy nézem, de ő remekül csinálja :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése