Bori kórházban

Krupp. Utálatos egy betegség: Bori nem kapott rendesen levegőt, mert begyulladt a gégéje. Szegénykém nagyon sokat szenvedett az utóbbi pár napban, de hősként viselte a megpróbáltatásokat. Csütörtökön éjszaka lehetett először hallani, hogy rosszabbul veszi a levegőt, és rosszul is aludt. Pénteken felhívtam a doktor nénit, azt javasolta, vegyünk hideg párásítót. Ezt meg is tettük, de péntek éjjelre csak rosszabb lett szegény kislány állapota, így bevittük az ügyeletre. Ügyeleten azt mondták: élete első kruppja, ráadásul nagyon picike baba ő még, így irány a kórház. Küldtek a Heim Pálba, onnan meg a Bethesdába. Közben mindenhol kapott hideg párát némi sóoldattal, a Bethesdába pedig légzést segítő puffot, és szteroidos kúpot is. Aztán végre lefektethettem. Persze nem volt olyan szoba, ahol együtt lehettünk volna, így miután ő végre kimerülten elaludt, engem bekísértek az anya-szobába, ahol kaptam egy ágyat 6 (!) másik anyuka mellett. Messze voltak az ideálistól az állapotok :(
Azért szerencsére megvoltunk. Bori aludt végre 3 órát egyhuzamban. A kruppnak persze az a velejárója, hogy a légzési nehézség megszűnésével jön a nátha, így aztán szegény pici lány délutánra elkezdett köhécselni, estére pedig már jött a hurutos köhögés is. Valószínűleg fájt szegénynek a torka is, mert nagyon keveset aludt, és este sem tudtam megnyugtatni. Végül egy nővérke adott neki egy-két fenistil cseppet, és segített elringatni. Akkor kezdett kicsit javulni a helyzet, mert Bori aludt hajnali 3-ig, majd párásítás, orrszívás, szopizás után reggel 7-ig. A hurutosodás egyre erősebb lett, ami jót jelentett, mert szépen szakadozott fel a váladék a torkából. Doki bácsi is azt mondta, hogy szépen javul, így délután 2-kor el is engedték Borit haza. Nagy megkönnyebbülés volt mindenkinek!
Szerencsére most már sokkal jobban van: édesen alszik az ágyikójában, és ugyan nagyon náthás, de már kifelé evickél belőle.
Lelkileg engem is nagyon megviselt a betegsége, de egyben meg is erősített. A kórházban, amikor panaszkodtam az egyik kedves orvosnak, hogy mennyire aggódom Boriért, ő azt mondta: Anyuka gondoljon csak bele, ha Ön aggódik, a gyermeke mit érezhet. Akkor összeszedtem magam (akkor már 36 órás nem alvás után), és sikerült lelket öntenem magamba és Boriba is. Az orvos azt is előrebocsátotta, hogy Borit csak akkor engedik haza, ha elkezd hurutosan köhögni. Érdekes, hogy ahogy én jobban lettem, nála is megindult a hurutos köhögés...
Mindenkinek köszönöm a sok segítséget, amit az elmúlt napokban kaptunk!